2012. december 31., hétfő

Boldog Új Évet!

Sziasztok!

Tudom, elmaradt a karácsonyi bejegyzésem, őszintén nem volt kedvem írkálni, itthon se voltam, de most nem maradhat el a B.U.É.K-os bejegyzésem. :)

Tulajdonképpen nem is tudom, mit írjak, valójában szerettem volna feltenni a BIG 7. részét, de még csak a fele van kész, vagy a örténetem 4. részét, de annak meg csak a háromnegyede, vagy legalább egy film ajánlót írni, de abba bele sem kezdtem. :$ De mivel időm, mint a tenger, ugyanis nem megyek sehova, nem tudom mit hoz még a hajnal, szóval ha lézeng valaki az internet hálóján és esetleg ezen oldal sorait olvassa és csalódott, amiért nem kapott semmit, akkor se keseredjem el, mert (szerintem xd) jövök még majd egy bejegyzéssel valamikor hajnalban. :) 

Az évem vegyes érzelmekkel volt teli, a fénypontom, még mindig augusztus 7.-e volt, amikor betöltöttem a 18-at! :D 
Ezen az éven is elkerült a szerelem az ebből kifolyólag érehető boldogság vagy csalódás és stb, na de nembaj, majd talán 2013-ban! :D

Nos, ahelyett, hogy feleslegesen jártatnám a számat, beteszek pár képet az Imádottjaimról, meg esetleg egy videót is. :) 


Ezt a videoklipet azért szúrom be, hogy legyen valami utóKarácsony és mert ez a JYP Nation karácsonyi dala. :) Utólag is mindenkinek Merry Christmas! :))

Jared Leto - úú A férfi ^^

Tom Fletcher - Mcfly, ének, gitár :3

Ian Somerhalder - the vampire man :$

Danny Jones - Mcfly, isteni hang és gitár, titkolt szerelmem :$

Dougie Poynter - Mcfly, a banda kisfiúja és basszerosa, a nem titkolt szerelmem :$

Harry Judd - Mcfly, dob, számomra mindig a a bandában az értelmet jelképezte :D

Ed Westwick - Aki számomra mindig is Chuck Bass marad :$ 

Chace Crawford - iiimááádom, aki miatt elkezdtem nézni a Gossip Girlt, és aki miatt felfüggesztettem, még midnig a 3. évadnál tartok :D

Park Seo Joon - imádtam a Dream High 2 -ben :)

Sung Joon - Mr. Shut Up Flower Boy Band ^^

Lee Hyun Woo - cukifiú, aki majdnem felér Minhohoz :D

Noh Ji hoon - aki a Punishmenttel a szívembe lopta magát. ^^ :$ I love him! :)

Kim Hyun Joong - szavakba sem lehet foglalni. 

SISTAR! - a lánycsapat, akik nem játszanak olyan nyávogós zenét, és minden tagt kedvelek valamiért, de azért Hyorin a szívem csücske. Nem beszélve az úriemberről ott középen, aki végre visszatért a katonaságból, tőle láttam az első doramámat (MY Name is Kim Sam Soon) és aki a kedvenc férfi színészem. :) Hyun Bin oppa ^^

Gong Yoo - Maga a Dél - Korea Istene, a másik kedvenc férfi színészem, oda vagyok érte. <3

Kang Ji Hwan - mesés színész, sokrétű és irtó helyes. Runaway Cop - isteni vígjáték :D  <3

Se7en - When I can't Sing <3<3 Saranghae $)

K.Will - Kérlek, ne menj.... iiiimáááádddoom. :)

Ailee - Dream High 2, és a zenéi... Mis Beyonce :D

MBLAQ - little Rain mindegyik.. :D najó nem, imádom mindet :)

JYP Nation, 2PM, 2AM, Miss A, Wonder Girls, JJ Project

B2ST - OMFG. :$$$

C.N.Blue - inkább nem mondok semmit. 

JJ Project !!!!!!! Bounce !!!!!
SHINee - akik mindig ragyognak, és a Scherlovkot 100x is meghallgatom egymás után, mert akkora zene. :D Nem azért utolsóak, mert kevésbé szeretném őket, hanem ők az utols mappám és sorban haladtam.
Tehát a képek abszolút nem ranglista, meg kimaradt jópár amerikai név is, meg még pár koreai, majd később pótolom. :)

Nos, hát, jelentkezem még valamikor, addig is:

Csók mindenkinek és Boldog Új Évet! :)

2012. december 13., csütörtök

Forever

Szép estét mindenkinek!

Tegnap említettem, hogy ma is jövök, de őszintén még én sem hittem, hogy betartom a szavam. :D

Valamiért rám jött az, hogy fejlesszem a nyelvtudásom, amivel az a probléma, hogy megértem amit meg kell, csak sajnos nem tudok rá megfelelően reagálni, válaszolni. Szóval bővíteni kezdtem az angol szókkincsem és lefordítottam a 2PM - Forever c. számukat angolról magyarra.

Nagyon szép dalról van szó, amit Junho szerzett, piros pont neki és tapsvihar ugyanis büszke vagyok rá. ^^,
Megint megmutatta milyen tehetséges is ő. :)


Hangul

[Wooyoung] Yume no tochuu de bokura wa deatte ima mo
Sorezore no mirai he mukatte aruite iru

[Chansung] Futo tachidomatte isogashii nichijou wo nukedashi
[Taecyeon] Kimi no natsukashii egao ni omoihaseru

[Jun.K] Aitakute aenai toki ga bokutachi no ai wo
[Junho] Tsuyoku kaete kureru to negai shinjite Forever

[Nichkhun] Sotto kawashita KISU ima demo omoidasu hitori no
[Taecyeon] yoru wa
Setsunakute nukumori koishii kedo

[Jun.K] Onaji sora no shita ni kimi ga ikite iru dake de
[Junho] Boku no mainichi ga hora hikari afurete yuku yo

[Wooyoung] Sayonara no namida kakushite waratteta kimi ni
[Nichkhun] Boku wa kanarazu ai ni yuku nda
[Chansung] Matte ite hoshii

[Junho] Aitakute aenai toki ga bokutachi no ai wo
Tsuyoku kaete kureru to ima wa shinjite

[Jun.K] Futatsu no michi ga mata meguri kasanaru koto wo
Donna toki demo kimi no ai wo shinjiru Forever
La La La…

Magyar
Megjegyezném, hogy ez az első közzétett fordításom, dalszöveg fordítás meg tényleg első... szóval ha van valami amit Ti másként fordítottatok volna, akkor bocsánat a kellemetlenségekért. Mindig akad problémám a magyarosítással, mert nagyon szöveghez ragadott vagyok. $

[Wooyoung] Találkoztunk álmaink útján, és most mégis haladnunk kell saját jövőnk felé.

[Chansung] Egy percre kiszabadulok a mindennapi elfoglaltságomból
[Taecyeon] A mosolyodra gondolok, ami annyira hiányzik.

[Jun.K] Ilyenkor látni akarlak, de nem tehetem
[Junho] Ez erősíti a szerelmünk, szóval remélek és hiszek benne Örökké.

[Nichkhun] Még mindig emlékszem a gyengéd csókokra, amiken osztoztunk
Habár sok éjszakán egyedül vagyok, hiányzik és vágyom a melegségedre
[Taecyeon] Még mindig fáj ennyi melegséggel szeretni.

[Jun.K] Már csak az a tudat is, hogy élsz
[Junho] Egy ég alatt velem, mindennap ragyogóan brilliánssá tesz.

[Wooyoung] Neked, aki mosoly mögé rejtetted a könnyeid valahányszor búcsút mondtam,
[Nichkhun] Mindenképpen megfoglak látogatni,
[Chansung] Kérlek, várj rám!

[Junho] Ilyenkor látni akarlak, de nem tehetem
Ez erősíti a szerelemünk, szóval én most hiszek benne

[Jun.K] Ösvényeink újra keresztezni és átfedni fogják egymást
Én hiszek a szerelmedben bármikor és Örökké!


Remélem nektek is elnyerte a tetszésetek a szám! :) Nem tudom hogy fog alakulni a holnap estém, ha jól akkor tényleg belevágok a 4. rész befejezésébe. :$

És mivel nem rég járt nálunk a Mikulás, találtam egy őrült cuki képet róluk. ^^


Csók mindenkinek és jó8! :)

2012. november 14., szerda

K-Pop 2 :)

Nos megérkeztem, kész vagyok bemutatni a második felvonásomat K-Pop téren. :)

Egyébként, szeretném tudni ti mit gondoltok, kik a kedvenceitek, ugyanis én sem vagyok még olyan jártas ebben a világban, kíváncsian várom ti mit mondotok, aztán lehet, hogy általatok új kedvencekre teszek szert. :) Tegnap nem volt az eszem a helyén, amikor kihagytam 4 fontos személyt, akiket szeretnék pótolni, szégyen gyalázat amiért megfeledkeztem róluk. -_-" Szóval pótolom ezt a hiányosságot, aztán jövök az együttesekkel, akik szintén vannak egy jópáran, szóval hosszú bejegyzés lesz ez csupa videókból. :D
Mindenkinek jó nézelődést kívánok :)



Nos hát... Itt sajnos nem Van Ness Wu a lényeg, hanem Junho(22), akiért élek halok, jöjjön akármilyen eladó, számomra ő a tökéletes. Furcsa a dal abból a szempontból, hogy nem koreaiul és nem is japánul, hanem thai nyelven énekel benne a 2PM sztárja Lee Junho. :) Valójában nem sokat kell ót ajnároznom, hiszen a második bejegyzésem lényegében a 2PM-ről szót, szóval tudhatjátok mcsoda elvetemült rajongó vagyok. :D Egyébként szerintem a dal nagyon jó, ritmusos és fülbemászó, a videó nagyon édes és szerintem elég kreatív, bár nem a megszokott történetmesélős. :) Szóval Junho 10-es skálán 12-set kap tőlem *-* (nem is vagyok elfogult :$)


Kigondoltam, hogy így szépen felvonultatom a Jun testvéreket egymás után. :D Kim Junsu (24) a 2PM aranytorkú gyémátja, hatalmas kedvencem ő is, csakúgy, mint a 2PM összes tagja, ez a zene pedig olyan pezsdítő és élénk, hogy szerintem a 2PM-nek nincs is ilyenjue. :| Sajnálom, amiért nem készült hozzá rendes videóklip, de örüljünk annak, ami van, ez a hivatalos és valójában benne van a lényeg. :D Még mindig nem értem miért van mindenhol ott egy Panda ahol Junsu is, újabban Minjun (nem értem miért nem volt megelégedve a nevével, 2009 óta így ismeri mindenki, gondol egyet és megváltoztatja, én nem tudom így hívni őt :D) de valójában nagyon aranyos, és szeretnék egy NO LOVE-os pólót, személyesen tőle. :$


Jang Wooyoung (23) abszolút meglepett, amikor szóló karrierbe is kezdett, de a végeredmény csodálatos lett, a Sexy Lady a legütősebb dal a lemezről, a hozzá készült videó pedig eszméletlen mennyire esztétikus. Kezdve a kocsitól a lányokon át a sötét, titokzatos teremig ahol ropja. Le a kalappal előtte, a JYP és Junsu, Junho előtt, amiért segítették őt a lemez elkészítésében. :) Mindigis nagy Ujongsi (mert hogy általában így hívom :D) rajongó voltam, de miután láttam ezzel a hajjal és mindennel szerelmes lettem. :D Mostmár kicsit besárgult, és nem vagyok biztos abban, de talán vissza is barnult(félig), mindenesetre jobb mint a hidrogén szőke, bár mondom azzal is imádtam. A lényeg, hogy ő egy csodás srác és a zenéje is az. ^^


Jay-től(25) nem szoktam különsebben zenéket hallgatni, kétségkívül tehetséges és imádom, hiányzik a 2PM-ből (lehet lebeszélte volna Taeket erről a szörnyű vörös manga frizkóról.. rajzola tényleg zsír de nem az ő stílusa könyörgöm T_T) de ez a mostani zenéje nagyon megfogott. :) Nem linkeltem az eredeti videót, mert abban nem szerepel, ami hatalmas nagy hiba volt, nem teljes nélküle a klip. :D Így csak a stúdiós verziót linekeltem, de egyébként az eredeti klip is szuper, szóval támogassátok azzal, hogy az official csatornán is megnézitek :) csak szerintem férfiasodott sokat Jay egyébként? Vagy csak a tetkót teszik? :D


Na, tehát befejeztem a bejegyzés szóló előadók részét, most már tényleg, és akkor folytatom a csapatokkal. ^^


Igazi Hottestnek vélem magam, a 2PM-et szerettem meg igazán, a blogomat is nekik szentelem, senki sem lepődik meg, ha velük nyitok. :) Nem tudok róluk rosszat mondani, kivéve ha a hajakról el nem kezdek valakivel vitázni, ugyanis néha nagyon mellényúlnak, leginkább Nichkhun frufrujára szoktam megorrolni, egyszerűen nem látja a tükörben melyik lenne számára a legjobb megoldás >< Chansungnak is voltak már érdekes hajviseletei, na de most ami nagyon kiakaszt az Taecyeon. Hittétek volna, hogy vala e téren fogok benne csalódni? Nem tudom feldolgozni, hogy 1: Mangás, félig hosszú, kicsit buzis.... 2: VÖRÖS! Mygod. ._____.
Na, de vissza. Azért linekeltem be ezt a zenét, mert ezt a rajongóiknak írták, köszönetüket és hálájukat fejezik ki benne, ami engem mindig megmosolyogtat, és valamiért nagyon őszintének érzem. :) Egyszerűen csodálatosak. :) A klip pedig 10/10 nagyon szeretem. :)


A másik fiúcsapat akiket ha látok és meghallok, akkor megőrülök. A B2ST. Mindegyik tag eszméletlenül tehetséges, de nem tehetem meg, hogy nem emelem ki Lee Gikwangot, aki szeretném, ha feleségül venne. :D A telefonom lassan megtelet az összes zenéjükkel, mindegyiket imádom, a klipjeik eszméletlen jók, és nagyon odateszik magukat mindenféle téren. :) Őket valójában először utáltam mert népszerűbbek voltak, mint a 2PM, de egyszer annyira unatkoztam, hogy elkezdtem nézni tőlük az MTV Almighty c. műsort, amiben egyszerűen édesek, közeliek és nagyon viccesek. :) Így kezdődött a nagy szerelem.... és remélem, még sokáig tartani is fog. :)
Ez a klipjük a legújabb, nekem ... szóval... annyira szép a képi világa, hogy nem tudok belekötni. Junhyung fülbevalója kicsit kiakaszt, de valójában szerintem nagyon jó szám és a klip is a helyén van. :)


A következő csapat, az MBLAQ, akiket az előző bejegyzésben említett Rain Bi válogatott össze, Isten áldja érte! Mindegyik tag elképesztő (bár Thunder hangjában találok kivetnivalót, de azért őt is szeretem). Minden csapatban van egy valaki aki megrészegít, de itt valahogy nem tudok dönteni. Seungho és Lee Joon az a két személy a csapatban, akik megdobogtatják a szívem, aztán valahogy egyenlővé válnak a többiekkel és nem tudom mivan. Még nem ismerem az összes zenéjüket, csak kb, 6-7 számot, de azokat nagyon szeretem. :) És vélek felfedezni hasonlóságot a zenei stílusokban, mint Rainé, ami elég nyilvánvaló, mivel ő menedzseli a srácokat, a koreojukat is többnyire ő készíti, és abszolút Rain-es mozdulatok, ami nagyon jól áll a fiúknak, akik eszméletlenül hajtanak a sikerért, megéri rájuk keresni a guglin meg a jutyubon. :)
Ez a klip pedig eszméletlen jó. Nagyon szép és picit abszurd a történet és a tálalás, de Joon olyan könnyedén játsza a szerepet, hogy az ember lánya csak nyáladzani tud végig. *-* (hoppá saját tapasztalat..) 



A SHINee felől még mindig vannak kétségeim (most az unokatesóm tuti megakar ölni, amiért ezt írom...) egyszerűen nem tudom őket 100%-san szeretni, nem tudom mi ez a hiba bennem. :D Pedig tehetségesek, jól néznek kis, Minho egy Isten *-* és mégsem vagyok úgy oda értük, bár kétségtelen, hogy szeretem őket, csak nem érzem azt a katarzist. :) Valójában csak a zenjüket nem bírom annyira, mint az előbb említettekét, mert őket, mint személyeket megzabálom egytől egyiket. :) Onew csodálatos a külsejével és hangjáva, Jonghyun igazi bolond a csók mániájával, de az a test és torok ami van neki.... Not Bad! Key igazi díva de ez a rózsaszín firzkó... a tánctudása határtalan a rappelése hátborzongatóan jó... Minho mint említettem egy Isten, rapp ének tánc színészet terén mindenhogy.... Taemin a kis maknae elbűvölő és egyre férfiasabb meg a hangja is egyre erőteljesebbé kezd válni, talán ő a kedvencem az összesük közül. :) (Vivien remélem kiengeszteltelek, amiért dícsértem őket egészen az egekig :D )
Ez a zene a kedvencem tőlük. Annyira aranyos, hogy nekem ennél nem kell több. A srácok is olyan édesek benne, egytől egyik, hogy nincs bennük kivetnivaló. Ez a kedvencem és kész. :D 


Róluk nehéz beszélnem. A Big Bang olyan... nekem legalábbis ikonoknak számítanak. Mindegyik zenéjük ütős, legyen lírai vagy totál rapp vagy tipikus hiphop. De mindegyik jó. A klipjeik (amiket láttam) háromnegye giroteszk és kicsit rémisztő, mégis nagyon nagyon színvonalas és minőségi, talán ez volt ez első klip amit láttam tőlük. :D Na jó meg a Blueból részleteket láttam a Music Chanelen. 
T.O.P az elsődleges kedvencem, aztán GD, majd Seungri, és Taeyang, tudom hogy Daesung a legtehetségebb közülök, de engem aggaszt a külseje. Tudom, hogy nagyon felszínesz vagyok, de nekem nagyon számt, hogy szeressem látni a képernyőn. Őt meg nem szeretem. :D TOP-nak meg olyan kisugárzása van, hogy ha sokáig nézném orrvérzés indulna meg. 
Nagyon tehetségesek, Dél-Korea abszolút büszkeségei lehetnek. :) 


A C.N.Blue nem azért került be utolsó helyre mert őket szeretném a legkevésbé, sőt... :) a 2PM után ők következnek, csak utoljára hagytam őket, mert másik zenei stílust képviselnek. Ők tényleg igazi zenét játszanak, hangszerekkel és nem vesztegetik az energiájukat táncolásra, csak kiállnak a színpadra és szétzúznak mindent. (kis túlzással, elég nyugis náluk egy koncert mondjuk az angol Mcfly-hoz képest, Danny és Dougie minimum 1-1 gitárt tönkretesz a végén.. ><) Jung Yong Hwa valami csoda, szavakba sem tudom foglalni, mennyire imádom a hangját a rappelését főként, és mint színészt is nagyon imádom. Valójában, őket ismertem meg leghamarabb, ugyanis egy ideig én nem hallgattam K-Popot csak doramákat néztem, így esett, hogy sor került a Heartstringre is, amiben Yong Hwa elbűvölt és szerelmes lettem. :) Kiderült, hogy énekes, és így kerültek sorra a dalok a gépemre a C.N.Blue-tól. Tényleg nagyon tehetségesek a srácok, és helyesek, Korea tele van csiszolatlan gyémántokkal, mert a hétköznapi srácokból egy jó hajjal és kis alapozóval csodákat művelnek. Azt ezt a zenét linkeltem be, mert ezt néztem meg tőlük először és első hallásra szerelmes lettem. :) 

Mennyi hely van a szívemben ennyi szerelemnek. :D 

Viccet félretéve tényleg hallgassatok tőlük egy pár zenét, tiszta szívből ajánlom, vagy nézzétek meg az említett doramát, csodás. *-* 
Na hát ennyi lettem volna. ^^

Csók mindenkinek.

2012. november 13., kedd

K-POP ;)

Tudom, hogy megint nem tartottam a szavam, megpróbálok gyakrabban jönni ezentúl. :D

Most csak azért jöttem fel, hogy rápillantsak a látogatottságomra, és nagyon boldog vagyok, mert lassan de biztosan növekszik. :)

Ez a bejegyzés nem fog sok mindennel szolgálni, tulajdonképpen arra gondoltam megosztom veletek az aktuális kedvenc K-pop csapataim/szólistáim zenéit/klipjeit. ^^

Akkor.. hmm... kezdjük is. :) Egy kis infóval plusz véleménnyel ellátva.

Egyébként elég nehéz megfogalmazni, miért is szeretem őket annyira, mert ha szeretnék nagyon reális és objektív maradni, akkor valójában annyira nagyon nagyon nem jók. Mármint én ezeket az igazi R&B zenéket preferálom, meg a popot, és ha őszinte akarok lenni akkor nekem kevesek Usherhez (mert hogy ő a kedvenc) meg Omarionhoz, meg Alicia Keyshez, mégis van valami.... a tálalás, körítés, a kinézet, a klip története [mert története van nem csak vonaglanak a falnál és zokognak vagy szexiznek az ágyban egy helyes férfival...] és úgy unblock amit az ember elé tesznek, hogy tessék nézzétek, hallgassátok, élvezzétek az ember lánya csak ámul és bámul, majd a rabjává válik. És nem találok miértjeimre választ: Miért nem akarok már R&B-t hallgatni? Mi bajom van a mostani zenével? Miért nem ismerek egyetlen új előadót sem, amit a környezetemben élők kívülről fújnak? Miért váltam fanatikussá, mi volt az első zene ami ennyire az őrületbe kergetett és miért nem bánom ezeket? Miért olyan természetes és felüdülés a lelkemnek?

Nem tudom, nem tudom, valójában nem is érdemes válaszokat keresni, mert jó így nekem. Abszolút nem érzem cikinek, amiért én ázsia kedvelő lettem. (mondjuk baráti társaságomnak nem igen emlegetem őket, mert felnyársalnak a tekintetükkel...)

Na de hagyjuk is a filozofálást, térjünk rá a lényegre, valójában TOP 5-öt akartam, aztán kitudja hány klipet linkelek be a végén... :D De a kedvenceimet szeretném ismertetni. :)

Kezdem a szóló énekesekkel, abból kevesebb van. :D


Az előadó becses neve Lee Ye Jin alias Ailee (23), és a Dream High 2. című doramában ismerkedtem meg vele, de akkor nem figyeltem még fel rá. :D Valójában akkor vettem őt észre, amikor javában promotálta már a fenti zenéjét, és azért is nem linkeltem be az I Will Show You-t, mert én ezt szerettem meg tőle először, meg a klip végén 10 mp-re szerepel benne Gikwang és mygod.:| Remekül énekel, a koreai Beyoncenak tartják, szerintem jogosan, nagyon szép és valamiért olyan kedves a kisugárzása, hogy az ember képtelen utálni őt. Mindenki figyelmébe ajánlom, keresgéljetek tőle, hiszen ez a fiatal énekesnő tényleg megér egy próbálkozást. :) 



Kim Jaejoong (26) a DBSK vagy ha jobban tetszik a TVXQ tagja volt egészen 2010ig, amikor is a kiadó kegyetlensége miatt feloszlottak és másik két csapattársával átmentek egy másik kiadóhoz és JYJ-ként folytatják azóta pályafutásukat (Koreán kívül, mert a szemetek nem engedik, hogy ott is fellépjenek, most gondoljatok bele én nagyon ideges voltam, amikor szembesültem ezzel a ténnyel...) A srác szerintem nagyon tehetséges és rendkívüli cukipofa! Igazi szerény, bolondos srác, akit egy dráma keretein belül ismertem meg, Protect The Boss, nagyon jó sorozat, Jaejoong főszereplésével, imádtam a karakterét, bele is szerettem rögtön, és a hangjába is. :) Való igaz, hogy nem ismerek túl sok zenét tőle vagy a csapataitól, de az I'll Protect You nagy kedvencem tőle. :)


Ha ismered a K-Popot, akkor ismered Rain Bi (30) nevét is, aki egyszerűen.... amazing and very manly! (nyálcsorgásveszély...) Valójában őt inkább nézni szeretem, mint hallgatni, de nem vitatható a tehetsége, tánc terén szinte felülmúlhatatlan, hangja is van neki, szép bariton (azt hiszem ez a neve:D) de őt úgy összességében kell nézni. A csípőjétől és a kidolgozott felsőtestével teljesen kész vagyok, ajánlom figyelmetekbe a Nindzsagyilkos c. filmet, amiben fogalmam sem volt, hogy ő a főszereplő, de mikor felismertem kidülledő szemekkel tapadtam a Tv-re. Nem lehet elsiklani a tény felett, hogy ő válogatta össze az MBLAQ tagjait, (akikről majd később) és ezért nagyon nagyon tisztelem és szeretem. Raintől ajánlok Live-okat, meg amúgy mindenkitől. :D


Róla nem szeretnék sokat beszélni, hiszen egy korábbi bejegyzésemben már áradoztam róla, meg erről a klipről is, abszolút kedvenc, mindennap meghallgatom többször is, képtelenség megunni. K.Will (31) egyszerűen mesés. :) A klip pedig világi, hatalmas piros pont a rendezőnek, producernek, szereplőknek, a csattanó a végén felülmúlhatatlan. :) 


Ő a legeslegújabb kedvencem, nem bírom ki mosoly és huncut vigyor nélkül az arcomon, ha hallgatom és nézem, bámulatos pasi, teljesen oda vagyok érte és első látásra/hallásra szerelem volt. :$ Noh vgay Roh Ji Hoonról semmit nem tudok, azon kívül, hogy ez a debütáló dala, és Mv-je, nagyon tetszett, de szeretnék róla bővebb információt, szegénynek még a korát sem tudom, pedig most kerestem. Nekem a JJ Projectből JB-re hasonlít nagyon, a hangja meg egy icipicit K. Willére is. Nagyon nagyon jó kombó ez :D Hát türelmetlenül várom a további kis megmozdulásait a srácnak, én már tuti rajongója vagyok. :D 

Most jönnének a csapatok, de azt majd inkább holnap, és majd utána már résszel fogok jönni. :) Hallgassa mindenki a K-Popot és essen ámulatba *-* 

Csók mindenkinek.

2012. november 1., csütörtök

Three Days

Sok helyen közöltem már ezt a novellát. És nem tehetem meg, hogy ne közöljem itt is. Sosem gondoltam, hogy jó novella író vagyok. De ez a munkám felülmúlt engem is, és személy szerint nagyon szeretem a groteszksége miatt. Nem nagyképűség beszélt belőlem. ^^,




Három nap
A cigarettafüst kavargását nézte a levegőben. Pillantását nem tudta elszakítani a füst játékától, elméje üres volt, tekintete szintén és talán a szíve is.

A vékony lepedőt felhúzta a vállára, kinyújtotta elgémberedett lábait és felpillantott a narancsos fényben úszó égboltra. Napkelte volt, meztelenül ült kint a teraszon és cigarettázott. Arra gondolt, szeretne minden egyes nap így kelni. Napfelkeltére egy cigarettával. Többre nincs szüksége.

A nyitott teraszajtón átnézve, látta, hogy a férfi még mélyen alszik. Mellkasa egyenletesen emelkedik és süllyed. Egy pillanatra bevillant az agyában, hogy édes csókokkal hinti férfias, markáns arcát, kényeztető reggelivel látja el és nem megy haza. Egy kicsit el is mosolyodott. De aztán lehervadt a mosoly az arcáról, mert rápillantott a cigarettát tartó kezére. Egyszer s mind… elment a kedve mindentől. Az egész naptól, ami rá várt. Tekintetét inkább visszafordította a Nap felé és szívott egy mélyet a halált hozó nikotinrúdból.

Elmerengett, miközben a füstöt nézte, ahogy elegyedik a levegővel.

Nem túloz, ha azt mondja ez volt élete legjobb három napja. Sosem mondhatta magára, hogy habzsolja az életet. Sosem élvezte ki a számára adatott lehetőségeket. Mindent és mindenkit elutasított. Még csak 23 éves. Ott kellene tartania, mint a korabeli lányoknak. Izgatottan várni, hogy elkezdődjön a nagybetűs ÉLET, karriert építeni, megismerni egy remek embert, aki lehet lelke másik fele, a szerelme. De ő ezt nem kívánhatta, mert nem is vágyott rá.

Csak most döbbent rá, hogy de. Igenis vágyik rá. De már túl késő. Amikor menekülhetett volna… az a hajó már rég elment.

Mégsem bánt meg semmit. Állítja, hogy semmit sem csinált volna másként. Úgy gondolta, ha a sors ezt kívánta neki, akkor ő elfogadja.

-          Nem jön vissza hozzám? – kérdezte egy rekedt, mély, kissé álmos hang, mely felébresztette őt az elmélkedésből és visszarántotta a való világba.
-          Csak elszívom a cigimet – válaszolta nyugodt, halk hangon.
-          Siessen. Kihűl a hely mellettem – szeme sarkából látta, hogy a férfi a szemét dörzsölgeti.

Nem váratta meg a férfit. A csikket elnyomta a csempézett terasz padlóján, nehézkesen felállt, vigyázva, hogy a vékony lepel takarja teste intim részeit és lassan elindult vissza a házba. Mielőtt visszaindult volna az ágyban váró férfihez, a fürdőszobát vette célba, hogy fogat moshasson. Tudta, hogy nem szereti a cigaretta szagot, így megkímélte őt a kellemetlenségektől. És magát is. Csak ezután telepedett le a férfi mellé az ágyba.

-          Miért takargatja magad? Netán szégyellős? – kérdezte a férfi pimasz hangon, ami apró mosolyra fakasztotta a nőt.
-         Talán annak kellene lennem? Nem vagyok az. Már mindent látott belőlem – megszabadította testét a lepedőtől és rámeredt a vele szemben fekvő emberre. Még mindig nem tudja, miért nem tegezik egymást. De olyan helyénvalónak tűnt, hogy nem vetette fel a kérdést. Kevésbé volt bizalmas így a beszélgetés.
-          Ez így igaz. De nem emlékszem mindenre kristálytisztán – jelentette ki és egy óvatos csókot lehelt a nő ajkaira. Nem érzett tiltakozást, ezért felemelte jobb kezét és simogatni kezdte. Kezével becézte a nő testét.

A nő nem gondolkodott. Egyrészt nem mert, másrészt nem volt értelme. Már megtörtént, és nem tudja visszafordítani.

Egyrészt bánja, hogy eljött, és három nap pihenőt kért, mert ha nem jön el, nem ismeri meg ezt az embert. Másrészt, viszont ha nem jön el, akkor nem ismeri meg ezt az embert. Ezt az embert, aki három nap alatt olyan sok színt hozott az életébe, hogy belesajdult a szíve. Megbánta, hogy beleegyezett a férfi meghívásába, hogy megengedte, hogy hazahozza, megbánta, hogy megismerte.
Ezt a gondolatot szinte rögtön törölte. Mert nem így van. Ezt nem bánja.

Ahogy kinyitotta eddig összeszorított szemét, látta, hogy ez a jóképű férfi milyen odaadással simogatja, mennyi érzelem van a szemeiben és hogyan mosolyog rá. Boldog volt.

Tudta, hogy nem csak ő érezte azt a szíve mélyén. Tudta, hogy a férfi is így érez. Kezét felemelte és elsöpört egy kósza tincset a szeméből. A mozdulat közben megállt, mert megpillantotta a gyűrűt az ujján.

Az eljegyzési gyűrűjét, amit utazása napján áttett a középső ujjára. A szomorkás mosoly végleg lehervadt az arcáról.

A következő pillanatban, elhatározta, hogy megacélozza magát, kemény lesz, mert ezzel könnyebbé teszi a helyzetet magának. Gyorsan és könyörtelenül akarta közölni a férfivel, hogy férjhez megy. Ezért a férfi kezét levette a testéről és elengedte.
-          Ma férjhez fogok menni – jelentette ki, magabiztosan sziklaszilárd tekintettel. A férfi ledöbbent, arcáról az érzelmek azon nyomban eltűntek és nem tudott megszólalni. Ezért a nő folytatta. – El kell mennem. Méghozzá hamarosan. A ceremónia délután háromkor kezdődik. Nem késhetem le a saját esküvőmet – tartott egy kis szünetet, hogy lelkierőt gyűjtsön és folytatta. – Egy éve jegyzett el, rögtön igent mondtam – felemelte a kezét és a gyűrűt áttette a gyűrűs ujjára. Pár pillanatig nézte, majd leeresztette a kezét. – Remek ember. Jó életem lesz mellette – mondta, talán magát akarta meggyőzni ezzel a mondattal. Nem beszélt tovább, mert tudta, hogy sírna. Nem akart sírni ez előtt az ember előtt.
-          Hát menjen – válaszolta nyugodt hangon és elfordította a fejét a nőről. – Vagy maradjon. A döntés az ön kezében van.
-          Miért akar döntés elé állítani? Kijelentettem, hogy ma férjhez megyek.
-          Hallottam – bólintott és kezeit a feje alá rakta. Testéből, egész lényéből csak úgy áradt a nyugalom. – Mi szél hozta ide?
-          Elakartam jönni a zűrzavarból. Minden a feje tetején áll és féltem megbolondulok. Elkellett jönnöm, hogy lecsillapodhassak.
-          És sikerült?
-          Mondhatni – most a nő bólintott egy bizonytalant. Összeráncolta a szemöldökét, nem tudta, miért beszél vele még most is a férfi, ahelyett, hogy üvöltözne vele és elküldené az otthonából.
-          Maga nem akar innen elmenni.
-          Miért mondja ilyen magabiztosan?
-          Mert kiismertem magát. És mert látom a tekintetében, hogy nem akar menni. Minden porcikája ezt diktálja. Még a szíve is, bármennyire akarja ezt elnyomni.
-          Maga nem ismer engem! Nem bírálhat engem! – emelte fel a hangját a nő.
-          Én nem bíráltam magát, asszonyom – amikor meghallotta, hogy asszonyomnak szólítja, összeszorult a szíve.
-          El kell mennem. Sajnálom, hogy nem kötöttem ki találkozásunkkor, hogy férjhez fogok menni.
-          Én nem, asszonyom. De ha azt érzi, hogy tényleg mennie kell, én nem tarthatom vissza. Hát menjen – ez a finom invitálás nem hagyta nyugodni a nőt. Hiába a kijelentés, még mindig csak feküdt a férfi mellett és nem tudott megmozdulni. Ezt nem így képzelte el. – Vagy maradhat is. Férjhez menni nem kötelességből kell – a nő ijedten kapta a fejét a férfira. Vajon mit tudhat?
-          Honnan veszi, hogy én kötelességből akarok férjhez menni?
-          Három nap alatt egyszer sem tiltakozott, amikor közeledtem magához. Nem mondta el, hogy férjhez megy, másik ujján hordta a gyűrűjét, a vőlegényét pedig csak egy remek jelzővel illette. Egy szerelmes nő nem így beszél a jövendőbelijéről.
-          Mit tud maga? Csak három napja ismer.
-          Nem is reagál arra, amit az előbb mondtam?
-          Nem. De. Badarság.
-          Hogy hívják a vőlegényét?
-          Steven.
-          Hány éves?
-          31.
-          Maga?
-          23.
-          Mi fogta meg benne?
-          Tessék?
-          Mi tetszik magának ebben az emberben? Miért megy hozzá feleségül? Miért pont egy nyolc évvel idősebb emberhez megy feleségül?
-          A kor sosem számított nekem. Rettentő okos, értelmes ember. Jó családja van, sosem veszekszik velem, pedig ismer már egy ideje. Jóképű, humoros és jól bánik velem.
-          Értem. Na és mondja csak, gazdag ez a Steven?
-          Nincsenek anyagi problémái.
-          Micsoda diplomatikus válasz. Tehát felveti a pénz. Ez a nyomós indok, igaz?
-          Miből gondolja, hogy a pénz vezérel?
-          Nem vezérli, csak nyomós indok. Talán azt hiszi, ennél jobb nem akadhat magának. De talán téved. Szereti Stevent? – amikor ezt kérdezte a nő szemöldöke a magasba szaladt, de rögtön válaszolt.
-          Hát persze, hogy szeretem.
-          És szerelmes is belé? – a kérdésre nem érkezett válasz. A nő torkára forrt a szó, és nem tudta azt felelni, hogy igen. Döbbenete olyan mély volt, hogy percek múlva sem volt képes megszólalni.
-          Akkor maradjon itt – a férfi ismét elfordult a nőtől, sőt felült és a falat bámulta.
-          Nem tehetem.
-          De teheti. Én szeretem magát. Szerelmes vagyok magába.
-          Hazudik – a nő felült és hevesen rázta a fejét. – Hazudik! – ismételte erőteljesebben.
-          Sajnálom, nem. Ez a színtiszta igazság. És maga is szerelmes belém.
-          Miből gondolja ezt?
-          Az ember megérzi, ha szeretik. Az érintés és a tekintet mindent el tud árulni – a férfi vállat vont és elmosolyodott. – Én pedig határozottan azt érzem, hogy maga szeret engem.
-          Ez nem igaz. Én nem szeretem magát. Hiszen csak három napja ismerjük egymást! Nem szerethettünk egymásba! Csupán jól érezzük magunkat egymás társaságában. Ez pedig múlandó.
-          Gondoltam, hogy a következő lépése a meggyőzés lesz, de engem sajnos nem tud meggyőzni. Tudom, mit érzek. Remek ember vagyok. Jóképű és humoros. Csodás családom van. Van külön lakásom – nézett körbe a szobán, jelezve, ez az ő háza. – Gazdag vagyok. Nem csak én. A családom is. Ha úgy gondolta magának Steven lesz a legjobb fogása, ezt megcáfolom. Én vagyok a maga számára a legjobb fogás. Mi sem bizonyíthatná ezt jobban, mint hogy megkérem, jöjjön hozzám feleségül. Kérem, ne mondjon semmit – mosolygott a nő arcán tükröződő érzelmeken. Keveredett rajta minden. Félelem, szomorúság, boldogság és megdöbbenés. Főként megdöbbenés. – Azt javaslom, menjen ki, szívjon el egy cigarettát, tisztítsa meg a gondolatait, majd jöjjön vissza és válaszoljon.


A nő meztelenül, egy vékony lepedőbe csavarva testét, ült kint a teraszon és rágyújtott egy újabb cigarettára. Tekintete és elméje ürességről árulkodott, csak a cigarettafüst kavargását tudta figyelemmel kísérni. Az első pár szívás után vissza tudta pörgetni az előbb elmondottakat.
Nehezen vallotta be magának, hogy a férfi mindent tisztán látott és igazat beszélt.
Két választása volt: 1. Nem veszi figyelembe a bent lév
ő férfit, szó nélkül felveszi három nappal ezelőtt viselt ruháját, beül a kocsijába és hazamegy, hogy férjhez menjen.
2. Visszamegy ahhoz az emberhez, aki bent van a házban és három nap ismeretség után megkérte a kezét és örökre vele marad.

Nem tudott sokáig gondolkodni, mert túl gyorsan szívta el a cigijét és a szíve már akkor döntött, amikor először mondta neki azt a férfi, hogy maradjon. Bár tudta, hogy az otthoniak dühösek lesznek rá, nem fognak vele szóba állni, de nem érdekelte. Megunta, hogy meg kell játszania magát, hogy olyan emberekkel kell leélnie az életét, akiket kicsit sem kedvel és, hogy sosem dönthet saját maga az életéről. Sosem lehet boldog. Sosem élvezhette az életét. Belefáradt és megunta. Nem akart 23 évesen egy megkeseredett nő lenni. Pedig az volt.

Változtatni akart. Megakarta tartani a saját személyét, de az életéb
ől kiakart törölni minden rosszat. Nyílt számára egy út, egy új élethez vezető út. A Horatius által annyiszor emlegetett arany középút. Ráakart lépni erre az útra. De nem egyedül akarta ezt megtenni. Az első lépést azzal az emberrel akarta megtenni, aki meztelenül, türelmesen várja őt az ágyban.

Zakatoló szívvel csukta be maga mögött a teraszajtót. Nem foglalkozott most a belőle áradó füstszaggal, elindult a hálószoba felé, egyre gyorsabb léptekkel, hevesebben verő szívvel és izzadó tenyérrel. Amikor elérte a szobát megállt az ajtóban és sóhajtott egy mélyet. Felemelte a fejét és belenézett a férfi szürkészöld szemeibe. Halványan elmosolyodott és felemelte a jobb kezét. Megforgatta a gyűrűt az ujján és könnyedén lehúzta. Mintha mázsás súlytól szabadult volna meg a lelke és szíve. A gyűrűt letette az ajtó mellett álló szekrényre és újra rápillantott a férfira.

-          Mi a neve, uram? – kérdezte lágy, csilingelő hangon.
-          Chase Broderick. Magának asszonyom?
-          Emma Vickers. De úgy érzem, nem sokáig tarthatom meg a családnevem.
-          Nem kötelezem semmire sem, kedvesem – felállt és mosolyogva ment oda a nőhöz. – Jól döntött ugye tudja?
-          Remélem. Hány éves?
-          26. Tán zavarja a korkülönbség?
-          Eszemben sincs. A szerelemben nem számít a kor – rázta meg a fejét mosolyogva.
-          Én is így gondolom. Tehát hozzám jön feleségül?
-          Biztos tudja, mit csinál?
-          Mindig tudom, mit csinálok.
-          Rendben. Igen, feleségül megyek magához – jelentette ki határozottan, csillogó szemekkel.
-          Ígérem, határtalanul boldog lesz – suttogta a férfi, és még mielőtt válaszolhatott volna a nő, elhallgattatta egy csókkal.

Nem telefonált haza. Nem szólt, hogy nem megy vissza, nem szereti Stevent és felbontja vele az eljegyzést. Nem szólt senkinek, hogy beleszeretett egy férfiba, aki viszont szereti, aki három nap után megkérte a kezét és ő igent mondott. Úgy gondolta, ha kellőképpen lecsillapodik háborgó lelke, ír egy levelet, ami tartalmasabb lesz, minden telefonbeszélgetésnél. Ennyivel még tartozik Stevennek.

Igen. Tartozik neki annyival, hogy elmondja neki az igazságot, hiszen
ő maga mondta… Steven egy remek ember.

-          Chase… - szólalt meg Emma a csókok között.
-          Hmm? – kapta a választ.
-          Azt hiszem, tegeződhetnénk – nyögte ki újabb két csók között.

A kijelentést hangos kacaj követte.
Azóta sem tegez
ődnek.

Csók mindenkinek.